ÉME/NMÉ/ETA/CE dobálózni mozaikszavakkal könnyű, de mit is jelentenek? Mikor mi kell vagy mi nem kell?

Magyarországon időről időre megjelennek olyan piaci hullámok, amikor egy-egy termék vagy szolgáltatás iránt hirtelen megnő a kereslet. Ilyenkor rövid idő alatt vállalkozások tucatjai, olykor százai jelennek meg ugyanazon a piacon. Ez önmagában nem probléma – sőt, a verseny ösztönzi az innovációt és végső soron a vevők is profitálhatnak belőle.

A nehézségek általában akkor kezdődnek, amikor a verseny már nem a minőségről, a szakmai felkészültségről és az innovációról szól, hanem kizárólag az árakról. A valódi szakértelem megszerzése időt, tapasztalatot és jelentős befektetést igényel. Egy sikeres vállalkozáshoz szükség van vállalkozói szemléletre, megfelelő szaktudásra – akár saját, akár megvásárolt formában –, valamint tőkére. Sok tőkére.

Hosszú távon azonban ezek önmagukban sem elegendők. A piacon maradás feltétele az etikus üzleti magatartás, a folyamatos tanulás és az a képesség, hogy egy vállalkozás felelősséget vállaljon azért, amit a piacnak kommunikál.

Az elmúlt hónapokban egyre nagyobb figyelemmel követem a hazai moduláris építési piacot. Jól látható, hogy a „konténerház” és a „modulház” kifejezésekre épülő kereslet sok új szereplőt vonzott. Ezzel önmagában nincs semmi gond. A probléma ott kezdődik, amikor a marketingkommunikáció szakmailag pontatlan vagy félrevezető állításokra épül.

Nem szeretnék most belemenni abba, hogy szakmai szempontból milyen különbségek vannak a különböző technológiák között, és ezek milyen hatással vannak a valódi volumetrikus moduláris építés megítélésére. Erről majd egy külön bejegyzésben írok.

Most maradjunk egyetlen konkrét példánál. Egy – egyébként külső szemrevételezés alapján igényes termékeket kínáló – vállalkozás honlapján olyan állítással találkoztam, amelyet szakmailag megalapozatlannak és etikailag is kifogásolhatónak tartok. Az ilyen kijelentések nemcsak a vásárlókat vezetik félre, hanem torzítják a piacot is, hiszen sok érdeklődő már azelőtt kizár más technológiákat vagy vállalkozásokat, hogy valós információk alapján hasonlíthatná össze az ajánlatokat.

Nézzük tehát, miről is van szó:

„A magyar jogszabályok értelmében családi házat kizárólag olyan cég építhet, amely rendelkezik ÉMI vagy ETA tanúsítvánnyal.”

1. Igaz vagy hamis?

HAMIS Az állítás félreérti, hogy mire vonatkozik az ÉMI/ETA. Ez nem a kivitelező cég engedélye, hanem egyes nem szabványos építési termékek/rendszerek (pl. könnyűszerkezetes vagy volumetrikus fal- és födémrendszerek) minősítése.

 

Amit egy építő cégnek valóban kell ●      Bejegyzés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozó Kivitelezői Névjegyzékébe (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) ●      Szakirányú jogosultsággal rendelkező felelős műszaki vezető alkalmazása ●      Ehhez semmilyen ÉMI- vagy ETA-tanúsítványra nincs szükség

Mikor jön képbe az ÉMI / ETA ●      Csak ha a felhasznált építési termék (pl. moduláris/volumetrikus vagy könnyűszerkezetes fal- és födémrendszer) nem rendelkezik harmonizált európai szabvánnyal ●      Ilyenkor a gyártónak kell Nemzeti Műszaki Értékelést (ÉMI) vagy Európai Műszaki Értékelést (ETA), majd Megfelelőségi tanúsítványt / Teljesítménynyilatkozatot szereznie ●      A kivitelező feladata csak annyi, hogy igazolt terméket építsen be – nem neki kell „ÉMI-s cégnek” lennie

 

Összefoglalva: hagyományos technológiával (tégla, beton, monolit vasbeton, szabványos CE-jelölésű termékekkel) építő cégnek egyáltalán nincs szüksége ÉMI- vagy ETA-tanúsítványra. A tanúsítás mindig a beépített terméket/rendszert minősíti, nem a vállalkozást.

1b. A modul mint termék: két, eltérő jogi út

Még ha nincs is harmonizált EN szabvány a modulrendszerre, ez nem jelenti automatikusan, hogy a gyártónak ÉME/ETA-t kell szereznie. A 305/2011/EU rendelet (CPR) két, egymástól élesen elváló esetet különböztet meg.

Szabványosított, sorozatgyártott ●      Azonos tartószerkezeti/tűzvédelmi tartalom, projektről projektre megismételve ●      A CPR teljes körűen alkalmazandó: NMÉ/ETA, teljesítménynyilatkozat (DoP), CE-jelölés, gyári termeléskövetés (FPC)

Egyedi, projektspecifikus ●      Minden projektre egyedi tervezés, konkrét megrendelésre ●      CPR 5. cikk (a) derogáció: nincs kötelező DoP/CE – helyette egyedi statikus és tűzvédelmi tervezői nyilatkozat

 

A választás nem preferencia kérdése: a jogszabály világosan meghatározza, adott modell esetében melyik dokumentációs tartalom kötelező. Ez tovább gyengíti az eredeti állítást: még a „nem szabványos technológia” esetkörön belül sem automatikus az ÉME/ETA-kötelezettség – egyedi, egy konkrét projektre   tervezett moduloknál a derogáció miatt elmaradhat.

2. Volumetrikus (moduláris) építés engedélyezési folyamata

■ Tervezés   ■ Termékoldal (ÉME/ETA)   ■ Hatósági engedélyezés   ■ Kivitelezés   ■ Használatbavétel

1 · Tervezés Előzetes egyeztetés Az építésügyi hatósággal / önkormányzat főépítészével

↓

2 · Tervezés Tervek elkészítése Építész (kamarai jogosultsággal), statikus, energetikus és gépész terv + modulrendszer kiválasztása

↓

Döntési pont A A választott modulrendszerre van harmonizált EN szabvány?
Igen Szabványos, CE-jelölt termék → önálló teljesítménynyilatkozat a szabvány szerint, ÉME/ETA nem szükséges	Nem Tovább a B döntési pontra →

↓

Döntési pont B (csak ha nincs harmonizált szabvány) A modul sorozatgyártott, több projektben azonos tartalommal, vagy egyedi, kizárólag erre az egy épületre tervezett?
Sorozatgyártott A gyártónak Nemzeti Műszaki Értékelést (ÉMI) vagy Európai Műszaki Értékelést (ETA) + Megfelelőségi tanúsítványt/Teljesítménynyilatkozatot (DoP) és CE-jelölést kell szereznie a rendszerre	Egyedi, projektspecifikus CPR 5. cikk (a) derogáció → nincs kötelező DoP/CE/ÉME/ETA, helyette egyedi statikus és tűzvédelmi tervezői nyilatkozat elég

↓

3 · Engedélyezés Engedélyezési kategória meghatározása
≤300 m², lakófunkció Belterület / beépíthető zártkert → Egyszerű bejelentés (ÉTDR)	Egyéb esetek >300 m², nem lakó rendeltetés, védett terület vagy külterület → Építési engedélyezési eljárás

↓

4 · Engedélyezés Településképi véleményezés Párhuzamosan fut a bejelentéssel/engedéllyel (kb. 8–15 nap); 3D látványterv és műszaki leírás szükséges

↓

5 · Engedélyezés Dokumentáció feltöltése az e-Építési portálra (ÉTDR) Tervezői kamarai nyilatkozat, tulajdoni lap, energetikai számítás

↓

6 · Engedélyezés Hatósági bírálat Egyszerű bejelentés: 15 napos tudomásulvételi határidő – ha nincs tiltás, kezdhető a kivitelezés. Építési engedély esetén érdemi hatósági határozat / engedély.

↓

7 · Kivitelezés A kivitelezés megkezdése Kötelező e-építési napló vezetése · MKIK-bejegyzett kivitelező + felelős műszaki vezető · a modulok csak igazolt rendszerből épülhetnek be · tűzvédelmi előírások (OTSZ)

↓

8 · Használatbavétel Használatbavételi eljárás Fotódokumentáció és energetikai tanúsítvány feltöltése az ÉTDR-be

↓

9 · Cél Használatbavétel tudomásulvétele / engedélye Az épület jogszerűen használatba vehető

 

Ez az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsadásnak, és nem helyettesíti a hatáskörrel rendelkező építésügyi hatósággal vagy jogi/műszaki szakértővel folytatott egyeztetést. A konkrét eljárásrend a projekt paramétereitől (méret, rendeltetés, terület) és a mindenkor hatályos jogszabályoktól függ.

Források: 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet · 305/2011/EU rendelet (CPR) 5. cikk (a) · 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet · ÉMI Nonprofit Kft. (emi.hu) · Könnyűszerkezetes Házépítők Egyesülete (kohe.hu) · e-epites.hu · steinermodular.hu

Ennyit mára, remélem hasznosnak találtátok ezt a rövid áttekintést. Az építkezés életünk egyik legfontosabb döntése, legyen szó saját otthonról vagy egy ingatlanfejlesztési beruházásról. Napjainkban a műszaki felkészültség mellett a jogi környezet ismerete is elengedhetetlen.

Sajnos még a szakmán belül is előfordul, hogy a gyorsan változó technológiákat vagy a hozzájuk kapcsolódó jogszabályi környezetet nem mindenki értelmezi helyesen. Egy téves műszaki vagy jogi értelmezés pedig nemcsak egy vállalkozásnak okozhat jelentős károkat, hanem egy teljes technológia piaci megítélésére is hatással lehet.

Álláspontunk szerint pontosan ez történt a Magyar Falu Program keretében megvalósuló zárt vasúti megállók projektje során is, amelyben a Locomotive CEE Kft. döntései – a MÁV közreműködése mellett – a jelenleg is folyamatban lévő jogi eljárások alapjául szolgálnak. Bízunk benne, hogy ezek az eljárások egyértelmű választ adnak majd a felmerült szakmai és jogi kérdésekre.

C'est la vie, mes amis :)